Bőrrák

Melanoma malignum (festékes bőrrák)

A festékes bőrrák előfordulása 100.000 lakosra vetítve évente 4,3%-kal nő, s ez az összes egyéb rosszindulatú daganat növekedési üteménél nagyobb. Magyarországon évente kb. 1700 új megbetegedés fordul elő. A melanoma az esetek kétharmadában az ép bőrön eleve melanomaként kezdődik, az esetek kb. egyharmadában azonban egy meglévő anyajegyből indul ki.

Klinikailag az jellemző rá, hogy sem színe, sem alakja, sem felszíne nem szabályos. Széle cakkos, egyenetlen, színe nem egységes, általában több szín is megjelenik benne a világos barnától egészen a kékes feketéig. Feltétlen gyanús, ha egy korábban meglévő „anyajegy” alakja, nagysága, színe megváltozik, vagy ha a korábban teljesen lapos, foltszerű képlet kissé dudorosabbá, tapinthatóvá válik, esetleg nedvezik vagy vérezget. Ha egy pigmentált elváltozás viszketni kezd, vagy gyulladásos tünetek jelennek meg körülötte, ugyancsak indokolja a mielőbbi szakorvosi vizsgálatot.

Ha egy elváltozással kapcsolatban felmerül a melanoma gyanúja, mielőbb szakszerűen ki kell metszeni, ugyanis a korai felismerés a hatékony kezelés alapja. Minél korábbi stádiumban ismerjük fel és távolítjuk el a daganatot, annál nagyobb esély van a gyógyulásra. A további kezelést a szövettani vizsgálaton alapuló stádiumbeosztás határozza meg. Ha a rákos sejtek csak a hám felső rétegében figyelhetők meg, további kezelés nem szükséges, a gyógyulási arány csaknem 100%. Ha a kóros sejtek a mélyebb rétegekben is megjelennek, áttétek után kell kutatni. Kimutatható metasztázisok esetén azokat lehetőleg el kell távolítani és az immunrendszert erősítő kezelésre, esetleg citosztatikus kezelésre is szükség lehet. Ha a festékes bőrrák késői stádiumban kerül felismerésre, igen rossz prognózissal kell számolni.

Bazalióma (alapsejtes bőrrák)

A bazalióma, vagy teljes nevén a carcinoma basocellulare, a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat. Előfordulása egyes országokban meghaladja az összes többi rosszindulatú daganatféleség együttes számát. Bár a szövettani besorolás szerint a carcinomák, azaz a bőrrákok közé sorolandó, a viselkedése általában jóindulatú, ami annyit jelent, hogy nem ad áttétet sem a nyirokcsomókba sem a távolabbi szervekbe. Bár bármelyik testrészen kialakulhat, megjelenésére főleg a fénynek kitett területeken, elsősorban az arcon kell számítani.

Klinikai képe alapján gyakran nehéz felismerni. A legtípusosabb formája egy jellegtelen, halvány vöröses, néha áttetsző, gyöngyházfényű, kissé tömöttebb tapintatú csomó, melynek közepén hosszabb fennállás után egy nem gyógyuló seb jelenik meg. Más esetben csak egy halvány vöröses, finoman hámló, hosszabb ideje nem gyógyuló sebecske látható.

Az egyszerű, kisméretű bazaliomák a sebészi kimetszés után gyógyultnak tekinthetők, bár az arcon lévő daganatoknál fennállhat a kiújulás veszélye, ezért ezeket a betegeket rendszeresen kontrollálni kell. Bizonyos típusú bazaliómák agresszíven terjedhetnek, nagyméretűre nőhetnek és akár a csontot vagy a porcos szöveteket is elpusztíthatják. Ez az agresszív forma főleg az arcon lehet veszélyes.

A bazaliómák kezelésének legbiztonságosabb módja a sebészi kimetszés, ezért lehetőleg erre kell törekedni. Egészen kisméretű, felszínes formáknál bizonyos citosztatikus vagy immunmoduláns hatású krémek is hatásosak lehetnek, vagy alkalmazhatunk folyékony nitrogénnel történő fagyasztást,fotodinámiás kezelést (PDT), elektrokautert vagy szén-dioxid lézeres terápiát is. Ez utóbbi kezelések is csak akkor alkalmazhatók, ha előtte szövettani vizsgálat történt.

Spinalioma (elszarusodó laphámrák)

Az elszarusodó laphámrák, teljes nevén carcinoma spinocellulare, a hám középső rétegéből kiinduló bőrrák, szintén elsősorban a fénynek kitett területeken fordul elő. Leggyakrabban a homlokon, a kopasz fejbőrön, az orcákon, a füleken és a kezeken látjuk. Szemben a bazaliómával, áttétet is adhat a környező nyirokcsomókba, ritkán távoli testrészekbe is.

Típusos megjelenési formája egy fájdalmatlan, a bőrből kiemelkedő, tömött tapintatú, a felszínén sokszor jellegzetes szarumasszával borított, kisebesedő elváltozás. Lassan növekszik, és közben roncsolja a környező szöveteket. Fontos hangsúlyozni, hogy a daganat kezdetben elég jelentéktelennek néz ki, sokszor alig emelkedik ki a felszínből, nem vérzik, nem fáj. Sokszor ez utóbbi jelenség, a fájdalmatlanság altatja el a beteg gyanakvását.

A laphámrák sohasem az ép bőrön keletkezik, mindig megelőzi valamilyen krónikus folyamat, melynek talaján kialakul. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett szoláris keratózis (szoláris = napsugárzás okozta). Ez az elváltozás, mint neve is mutatja, leggyakrabban a napfénynek kitett területen (arc, fül, kopasz fejtető, kézhát) jelenik meg. Ennek a rákelőző állapotnak, ahogy a legtöbb bőrráknak is, a az egyik legfontosabb triggere a fénykárosodás. Típusos esetben egy érdes tapintatú, halványpiros, finoman hámló vagy pörkkel fedett plakkot látunk. Ezt az elváltozást rákmegelőző állapotnak tekintjük, melynek talaján évek folyamán laphámrák fejlődhet ki. A diagnózis a jellegzetes tünetek alapján általában klinikailag is felállítható. Bizonytalan esetben érdemes az elváltozást, vagy az elváltozás egy részletét kimetszeni és szövettani vizsgálatot végezni.

A laphámrák legbiztosabb megelőzési módja, ha már a rákmegelőző elváltozást, az ún. szoláris keratózist felismerjük és kezeljük. Ennek legegyszerűbb és leggyakoribb módszere a folyékony nitrogénnel történő fagyasztás (krioterápia). A fagyasztás hatására a felületesen elhelyezkedő fénykárosodott sejtek elpusztulnak. Gyakori mellékhatása a kezelésnek a fagyasztás helyén kialakuló bőrpír, hólyag illetve kisebesedés, ezek azonban általában gyorsan és nyom nélkül gyógyulnak. Gyakran többszöri kezelésre is szükség van. Ugyancsak hatékony kezelés, sőt nagy kiterjedésű szoláris keratózis esetén talán előnyösebb is bizonyos immunmoduláns vagy citosztatikus krémek használata. A lokális kezelést hetekig kell végezni, s ez idő alatt számolni kell gyulladásos reakcióval.

Ha a laphámrák diagnózisa felmerül, az érintett területet megfelelő biztonsági zónával sebészileg ki kell metszeni. A szövettani vizsgálat eredménye dönt a további teendőkről.